Mobiltelefon: +36 (30) 349 - 4766    Telefon:+36 (52) 785 - 812    E-mail:info@klimastar.hu Adatvédelmi tájékoztató

Loading Flash movie...

TERMÉKEK

• Álmennyezeti kazettás split klímák

• Oldalfali split klímák

• Légcsatornázható split klímák

• Mennyezeti / Parapet split klímák

•  Oldalfali beltéri egységek

•  Kültéri egységek

• Mobil klímák

• Ablak klímák

• Előlapok

• Console split klímák (padlóra állítható)

• Monoblokk (kültéri egység nélküli klímaberendezések)

• Oszlop klímák

• Levegő-víz hőszivattyú

• Komplett Multi egység

• Párátlanítók

• Kazettás beltéri egységek

• Légcsatornázható beltéri egységek

• parapet menyezeti beltéri egységek

• Hővisszanyerős szellőztető

MÁRKÁK

KERESŐ

 

Az oldalon feltüntetett árak bruttó árak, az ÁFA-t tartalmazzák.

A napkollektorokról általában

Napenergia

A napenergia a legtisztább, és legkimeríthetetlenebb az ismert energiaforrások között. A napsugárzás a Nap által kibocsátott hő-, fény- és egyéb sugárzások összessége. A napsugárzás rendkívül nagy mennyiségű energiát ad; és csaknem az összes Földünkön lezajló természeti folyamatnak, a Nap a működtetője. Bár a napenergia bőséges, mostanáig mégis nehezen tudták hasznosítani A napenergia két kategóriáját különböztetjük meg, a hő- és fényenergiát. A napelemek félvezető alapú technológia segítségével közvetlenül át tudják alakítani a fényt elektromos árammá, ami azonnal felhasználható, vagy egy akkumulátorban is eltárolható a későbbi felhasználáshoz. Napelemeket egyre szélesebb körben használnak, mert sokoldalú felhasználásra alkalmasak, és könnyen felszerelhetők különböző épületekre, szerkezetekre. Tiszta, megújuló energiaforrást biztosítanak, ami kiegészíti, és ezáltal minimálisra csökkenti a vezetékes áram használatát. Azokban a régiókban, ahol nincs vezetékes áram, pl. elzárt falvakban, vagy akár segélykérő telefonokban stb., a napenergia megbízható áramforrást biztosíthat. Hátránya azonban a napelemeknek, hogy drágák és viszonylag alacsony energiaátalakítási aránnyal működnek (mindössze 13-15%). Ellenben a hő- és napenergia-hasznosító berendezések átlagos teljesítménye 4-5-szöröse a napelemekének, így egy egység energia előállítása sokkal olcsóbb.

Környzetünkben a víz forráspontja 100 C fok. Ha felmegyünk egy nagyon magas hegyre ott a víz alacsonyabb hőmérsékletten forr. Minnél ritkább a levegő annál alacsonyabb a víz forráspontja, ezt az elvet alkalmazzák a vákuumcsöves napkollekoroknál is.

Hőenergia

A hőenergia megfelelő építőanyagok. és építészeti kivitelezés segítségével, alkalmas épületek passzív fűtésére, vagy közvetlenül a háztartások által használt víz felmelegítésére. A napenergiával működő vízmelegítő rendszerek manapság már sok régióban jelentenek kiegészítő megoldást, vagy alternatívát a villany- és gázbojlerek mellett, illetve helyett. A Napból nyert hőenergiát több célra lehet felhasználni, többek között vízmelegítésre, légtér fűtésére vagy éppen hűtésére, ha abszorpciós hűtési technológiát alkalmaznak hozzá.

Vákuumos csövek

Vákuumos csöveket eredetileg az ausztráliai Sydney University egyetemen fejlesztették ki, és már évek óta használják Németországban, Kanadában, Kínában és az Egyesült Királyságban Két üvegréteg között lévő vákuum megtartása érdekében egy báriumgyűrűt használnak (mint a televíziócsövekben). A gyártási folyamat során ezt a gyűrűt magas hőmérsékletnek teszik ki, aminek eredményeként a vákuumos csövek aljára vékony réteg báriumbevonat kerül. Ez a báriumréteg aktívan elnyeli a hőtárolás és működés során, a csőben keletkező CO, CO2, N2, O2, H2O és H2 gázkibocsátást, így őrizvén meg a vákuumot. Emellett, a báriumréteg tisztán láthatóan mutatja is a vákuum állapotát. Az ezüstszínű báriumréteg fehérré változik, ha a vákuum megszűnik. Ezáltal könnyen megállapítható, hogy egy cső jó vagy rossz állapotban van-e. A fűtéscső belseje is légüres, majdnem olyan, mint a vákuumos cső. Ezúttal azonban nem a hőszigetelés, hanem sokkal inkább a belül lévő folyadék halmazállapotának megváltoztatása a cél. A fűtéscső belsejében ugyanis kis mennyiségű tiszta víz és egy kis speciális adalékanyag található. Tengerszint magasságban a víz 100 °C-on forr, de egy hegy tetején a forráshőmérséklet 100 °C alatt van. Ez a légnyomáskülönbségnek tudható be.

A fenti elvre alapozva, a fűtéscsövek légmentessé tételével, tehát a légnyomás csökkentésével, ugyanazt az eredményt érhetjük el, az-az alacsonyabb forráshőmérsékletet. Az AP napkollektor fűtéscsöveiben a forráspont mindössze 30 °C. Tehát, amikor a fűtéscső hőmérséklete meghaladta a 30 °C-ot, a víz elpárolog. A keletkezett pára gyorsan felszáll a fűtéscső felső részébe, ami a hőátadást biztosítja. Amint a kondenzátorból (felső részből) továbbjut a hő, a pára folyadékká (vízzé) alakul és visszafolyik a fűtéscső aljára, hogy a folyamat újra kezdődhessen.

A duplafalú vákuumcsőben lévő rézcső végén lévő kondenzáor bekapcsolódik a hőcső csatlakozójába. Így a vákuumcsőben lévő rézcsőben keletkezett hő bekerül a fűtőközeg áramlásba. Az áramlás segítségével felmelegíti a tartályban lévő vizet.

KOSÁR TARTALMA

Üres

AKCIÓS TERMÉKEINK

LG E09SQ NOVA

173 590 157 000.- Ft

Bővebben

LG E12SQ NOVA

181 430 163 000.- Ft

Bővebben


KIEMELT TERMÉKEINK


KATALÓGUSOK

ÉRDEMES ELOLVASNI

- A hőszivattyúkról általában

- A napkollektorokról általában

- Klíma és légtechnikai rendszer üzemeltetés

PARTNEREK

 

Az oldalon feltüntetett árak bruttó árak, az ÁFA-t tartalmazzák.